2020. February 24.
Avagy: “de jó, hogy látok!” Mikor volt utoljára, hogy hálát adtál annak, hogy van szemed és látsz vele? Mikor volt utoljára, hogy megtisztelted a szemeidet azzal, hogy törődtél velük és figyemet fordítottál a látásodra? Nem csak akkor, amikor a szemed fáj, elfáradt, vagy valami baj van vele, hanem akkor is, amikor jól érzi magát, amikor […]
2020. February 17.
A múlt heti betegeskedésből kifele jövet két dologra jöttem rá. Az egyik, hogy bizony szükségem van néha lassítani. Ha nem megy magamtól, akkor jön egy betegség formájában, és kényszerítő erővel lenyom. A másik, hogy indíttatást kaptam összeállítani egy kifejezetten immunerősítésre szolgáló do-in gyakorlatsorozatot. A képen látható „Kormányzó” és „Befogadó” meridián erősítése, nyújtása is belekerült a […]
2020. February 14.
A héten nem sikerült egyszer sem megcsinálnom a saját napi rutin do-in sorozatom. Van ilyen is. Két kisbeteggel itthon, jómagam is betegen és kimerülten nem az az első gondolatom, hogy elkezdjek do-inozni. Amikor tudok, aludni szeretnék. Fontos az alvás, és ilyenkor mindig felértékelődik, mennyire fontos. Ahogy éhesen, szomjasan sem a do-in az első gondolatom. Az […]
2020. February 10.
Bármikor. A reggeli ébredés után napindító rutinként. Ébresztget, egyensúlyba hoz. Napközben a munkahelyen, szinte észrevétlenül egyedül, vagy közösségteremtő csapatépítés gyanánt. Felfrissít, feltölt és megnyugtat. Este a nap zárásaként. Elcsendesít, ráhangol az éjszakára. Sőt, elárulok egy titkot: én már végeztem do-in gyakorlatokat a villamoson, a boltban, sorban állás közben, és játékba ágyazva, miközben a gyerekeimmel foglalkoztam. […]